Célpont neve

Verseci vártorony

Ország: Szerbia

Legközelebbi település: Versec városa

GPS koordináta: 45.12273, 21.32532

Célpont leírás

Hohó! – nyílik tágra a szeme a dél- vagy északnyugat felől érkezőnek. Hát eszerint nem csupa rónaság ez a Dél-bánsági, temesi vidék? Bizony nem, sőt az előttünk magasodó dombok már az első, legnyugatibb hullámai a Déli-Kárpátok vonulatának, ami később a Retyezát és a Fogarasi-havasok kétezres csúcsaiig emelkedik. Nem véletlen, hogy már valamikor 1323 előtt erősséget emeltek királyaink a verseci dombokon, akkori nevén: Érdsomlyó várát. Innen több napi járóföldre be lehetett látni, hogy mi történik a síkságon, érkezik-e a Deliblát porát felverő had. A vár a XVI.–XVIII. században, a török dúlás idején többször is gazdát cserélt, az 1658-as ostrom során pusztult el a leginkább, csak szimbólummá vált központi tornya maradt meg, amely ma is áll. Végül 1716-ban került végleg keresztény kézre. Versecnél zajlott később a szabadságharc első – győztes – csatája is 1848. július 11-én.

Ahogy felfelé kapaszkodunk, az erdők alatt, a hegy szoknyáján sokfelé látunk szőlőültetvényeket, ez a híres verseci borvidék maradványa, amelyről a filoxéra-vész előtt, 1873-ban a bécsi világkiállításon azt állították, hogy a világ legjelentősebb bortermő vidéke.

Versec – mint oly sok másik túracélpontunk – évszázadokig igazi soknemzetiségű város volt, 1910-ben lakosságának pontosan fele német volt, harmada szerb, hetede magyar, de éltek itt jócskán románok és szlovákok is. Ezek a népek leginkább a XVIII. század folyamán, a török eltisztulása után érkeztek a vidékre, előbb a szerbek, majd a német telepesek. Lenyűgöző épületei közül feltétlenül nézzétek meg az 1860–1863 között épült Szent Gellért-templomot, amely bár egyszerű plébániatemplom, méretei miatt szeretik katedrálisnak emlegetni – pedig nem székel benne püspök. Nem csal meg szemetek, ha ismerősnek tűnik számos részlete a budavári Mátyás-templomból, mindkét épület jelen formájában Schulek Frigyeshez kötődik.

Versec, mint német-szerb város, az újkorban fantasztikus szellemi gazdagságú központja volt Temes vármegyének, erről magatok is meggyőződhettek, ha bejárjátok óvárosát, megtekintitek 1880-ban alapított múzeumát, a szerb püspöki kastélyt és számtalan még ma is látható polgári házát-palotáját.

Ha Versec örökségébe szeretnétek mélyebben betekinteni, Herczeg Ferenc: A hét sváb c. regénye az 1848-as szabadságharc idejébe kalauzol el minket, az 1944-45-ös eseményekről pedig az Ikonok és patkányok c. riportfilmet ajánljuk.

Cserkész kötődés

Versecen jelenleg nincs magyar cserkészcsapat.

Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!

Egyéb leírás, tanácsok, linkek

Bár vezet autóút is a várhoz, azt javasoljuk, hogy menjetek gyalog. A Szent Gellért-templomtól indulva ez egy alig 4 km-es kaptatót jelent. Félúton megpihenhettek a Szent Kereszt-kápolnánál mely a Kálvária-domb tetején áll.

Túra igazolása

A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.

Tanácsok a túra után

Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.

Kérdésed van?

Keresd a Trianon100 munkacsoportot:

Jó munkát! Jó túrázást!

A túracélpont a térképen