Célpont neve

Ungvári Zsinagóga

Ország: Ukrajna

Legközelebbi település: Ungvár

GPS koordináta: 48.62177, 22.29985

Célpont leírás

Ungvár hányattatott sorsú, gyönyörű városa a történelmi Magyarországnak. Kulturális élete, vallási jelentősége ma és egykor is kiemelték környezetéből. Jelenleg Ukrajna legnyugatibb nagyvárosa, mely az elmúlt 101 évben 5 különféle államhoz tartozott már: Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovákia, Magyar Királyság, Szovjetunió, Ukrajna…
Ungvár bebarangolására talán egy hét sem sok, ha tehetitek, szánjatok rá bőven időt! Mindenek előtt ott a vára, illetve a város görögkatolikus székesegyháza, mely bár latin rítusú templomnak épült 1732–1740-ben, pompájával emlékeztet az ungvári unióra, a magyar görögkatolikus felekezet megszületésére: 1646-ban az országban élő bizánci rítust követő oláh, rác és rutén hívek Róma fősége alá lépésére. Itt nyugszik boldog Romzsa Tódor vértanú püspök is. A város és környéke számos gyönyörű további látnivalót kínál, északkeletre a nevickei vár található, a gerényi rotunda ősi középkori kápolna Ungvár keleti szélén, a város legpatinásabb szecessziós szállodája az egykori Hotel Korona, és ott a híres Európa-rekorder hársfasora is az Ung partján. A koordináták Ungvár zsinagógájához vezetnek, e „móros szecessziós stílusban” épült, remek vasbeton épületig, mely a XX. század elején Papp Gyula és Szabolcs Ferenc tervei szerint készült el 1908-ban. Sátoraljaújhelytől Munkácson és Szatmárnémetin át Nagyváradig, félkör alakban az Alföld peremén jelentős számú zsidóság lakta Magyarország városait, így Ungvárt is. Létszámarányukhoz képest jelentőségük igen nagy volt, s jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. A tokaji borvidéken borkereskedők, Biharban lócsiszárok, ökörhajcsárok voltak. „Az a tudós, aki a világ zsidóságát a galíciai zsidókon kezdve a német gótikus fülledt városok zsidóságán át a marokkói burnuszos zsidókig, sőt az epsomi turf cilinderes Rotschildjeiig egy közös fajba akarná gyömöszölni, ugyancsak megakadna, ha a katonavárosi zsidóságra kerülne a sor. Ezeket már a magyar napfény, a magyar élet, a magyar szabadság fejlesztette ki. Az Alföldön nem voltak kővel kerített városok, ennek folytán dohos sikátorú gettók sem voltak. A magyar zsidó, ha sok mindenből ki is rekesztve, sárga folttal meg is különböztetve (…) mégiscsak Isten szabad ege alatt járta a mezőket, téli fagyban, nyári hőben éppúgy megbirkózott a szabad természet viszontagságaival, mint a nép többi gyermeke.” – írja Nagy Endre az Egy város regényében. Nagyszőlős lakosságának közel 30%-a volt zsidó vallású, akik nemzetiségükre nézve egyként magyarnak vallották magukat. Egy visszaemlékező beszámolója szerint: „Nagyszőlősön nem volt antiszemitizmus, az embereket nem aszerint osztályozták, hogy melyik nemzetiséghez tartoznak. Kárpátalján sok emberöltőn keresztül éltek egymás mellett különböző nemzetiségek. Megszokták, hogy tiszteljék mások vallását, szokásait. Soha nem volt zsidó pogrom, soha nem fordult elő zsidó temetők meggyalázása vagy ilyesmi. Sem hétköznapi, sem állami antiszemitizmus nem létezett. A zsidók állami tisztségeket láttak el, katonaként szolgáltak. Ez volt a dolgok rendje.” Magyarország német megszállása után 1944 április-májusában azután megkezdődött a zsidónak minősülő személyek gyűjtőtáborokba szállítása majd munka- illetve haláltáborokba deportálásuk. Az ungvári zsidóság túlnyomó többsége néhány hét alatt eltűnt a városból, és a túlélők közül is sokan Izraelbe költöztek a háború után. A zsidó elemi iskola (héder), kóser boltok a sajhetekkel-sakterekkel, és a különböző vallási irányzatokhoz húzó zsinagógák megürültek. Látogatásotokkal az egykori Magyarország sokszínűsége és az áldozatok emléke előtt is tiszteleghettek. Forrás, bővebb információk: Ha rákerestek a „Satmar jewish” szavakra, a Youtube-on is számos videót találhattok, amely a Szatmárból Amerikába elszármazott zsidó közösség életét mutatja be. Illetve egy másik meghallgatható könyv, mely egy hajdúsági zsidó család életéről szól: Szép Ernő – Felnőtteknek.

Cserkész kötődés

nincs, a legközelebbi magyar cserkészcsapat a 3. sz. Széchenyi István cserkészcsapat Csapon. És egy tréfa: cserkészörökségünk része lett a végtelen sok versszakú dalocska, melynek refrénje: hollári-lári-lári, hollári-lári-hó… Idézzük ide vonatkozó versszakát: Ungvár mellett folyik az Ung, hollári-lári-hó, Abban fürdik Mao-Ce-Tung, hollári-lári-hó. Akár el is énekelhetitek, ha már az Ung partján álltok.

Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!

Egyéb leírás, tanácsok, linkek

A zsinagóga oldalától kisvasút kanyarog végig az Ung partján, ennek kapcsán adnánk még egy „kincskeresős” ötletet: Kárpátalján kevés pénzt fordítottak a vasutak karbantartására, ezért érdemes a sínek oldalát, váltókarok feliratát megnézni, számos helyen láthattok még magyar feliratot, ezek a magyar nehézipar minőségét mutatják: több mint száz évvel később is üzemben vannak.<a

Túra igazolása

A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.

Tanácsok a túra után

Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.

Kérdésed van?

Keresd a Trianon100 munkacsoportot:

Jó munkát! Jó túrázást!

A túracélpont a térképen