Célpont neve

Jakab-hegy

Ország: Magyaroroszág

Legközelebbi település: Pécs

GPS koordináta: 46.09538, 18.14307

Célpont leírás

Az országot járva gyakran találkozhatsz hencegő táblákkal, feliratokkal, büszke idegenvezetőkkel, akik a bemutatott objektum kapcsán kimondják a nagy szót: ebből csak egy van! Vagy: világelső, amit látunk. Például: ez a világ legnagyobb földvára! Ez Magyarország legnagyobb mozaikja! Ez Európa első hajózható csatornája! Sehol máshol nincs még egy ilyen Mária-ábrázolás! Nem illik ezekkel a grandiózus állításokkal kötözködni, pedig sajnos gyakran egyszerűen nem igazak.

Míg fújtatva kaptatsz a Jakab-hegy déli oldalán, hadd használjam ki a lehetőséget, hogy nem akarsz hegynek fölfelé beszélni, és elmondom, hogy most is egy olyan helyre érkezel, ahol alkalmasint sok ilyen „egyetlen”-t és „leg”-et hallhatsz, különösen azért, mert a pálosokhoz valami miatt különösen is könnyen tapadnak ilyen nehezen igazolható vagy cáfolható legendák.

Magyarországon számos szerzetesközösség alakult az elmúlt ezerhúsz évben, ezek közül egyik a pálosok. Az egyetlen magyar szerzetesrend – szokták mondani, mert hivatalos nevükben csak náluk szerepel az Ordo kifejezés, amely elsősorban egyházjogi kategória, a legmagasabb pápai elismerést takarja a középkor és a reneszánsz során. Tehát magyar alapítású ordóból van egy.

A XIII. században két hegységünkben is egy helyre telepítették a szerteszét élő remetéket. Itt, a Mecsekben Bertalan pécsi püspök volt a szervező 1225 körül, majd a tatárjárás után 1250-ben Özséb esztergomi kanonok a Pilisben. Ezt a két remeteséget végül Özséb szervezte egy szerzetesközösséggé, és kezdte el kijárni Rómában az egyiptomi remete, Thébai Szent Pál után pálosoknak nevezett társaság elismertetését. A középkor végére több mint 50 pálos remeteség működött már az országban.

Ez, ahová most megérkezel tehát, a Jakab-hegyi vagy üröghegyi monostor, a pálosok első monostora, ahol már remeteélet folyt az alapító előtti időkben is, amikor „a pálosok még nem is voltak pálosok”. A török hódoltság idején természetesen elnéptelenedett, a szerzetesek helyét rablók foglalták el, majd a XVIII. században újra felépítettek itt egy kis kolostort, az egykori várfalakat is igyekeztek helyrehozni. Azok a kerek bástyák, amelyeket például a romterülettől keletre látsz, a XIX. századi rekonstrukciók során épültek újjá, de azóta is ismét és ismét állagmegóvást végeznek Jakab-hegyen. A legutolsó építmények egy II. világháború után (!), 1947-ben felépült kápolna romjai és egy kilátó. <a

Cserkész kötődés

A Jakab-hegyen számos alkalommal tartottak már programot, portyát, fogadalomtételt a pécsi cserkészek.

Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!

Egyéb leírás, tanácsok, linkek

Két óránál nem valószínű, hogy hamarabb meg tudod járni ezt a célpontot, de akár egy egész napot is elbóklászhatsz a környéken, felfűzve a Babás-szerköveket, Zsongorkövet és végigsétálva a ma is jól kivehető, sőt légifotón is minden régészeti előképzettség nélkül felismerhető őskori földsáncot.<a

Túra igazolása

A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.

Tanácsok a túra után

Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.

Kérdésed van?

Keresd a Trianon100 munkacsoportot:

Jó munkát! Jó túrázást!

A túracélpont a térképen