Célpont neve

Hármashatár-hegyi pilótaotthon

Ország: Magyaroroszág

Legközelebbi település: Budapest

GPS koordináta: 47.55728, 18.99759

Célpont leírás

Ha azt mondom: reptér, bizonyára tágas pampák, kilométeres aszfaltsáv jelenik meg legtöbbünk szeme előtt. A korai vitorlázórepülőterek azonban gyakran hegyre épültek, minél magasabbra, hogy aztán a hegyoldalon gumikötelekkel rántsák fel a levegőbe a szépségesen keringő vitorlázórepülőket.

A Hármashatár-hegyen legalább öt helyen van vagy volt „repülőtér”, starthely. Ma a völgy aljában lévő, meglehetősen hagyományosnak mondható füves repülőteret ismerik a legtöbben, amely Pesthidegkút házai és az erdő közt húzódik. Mi azonban nem ide igyekszünk, de még csak nem is a Kővár oldalában álló hangárhoz vagy az Újlaki-hegy starthelyéhez, hanem a hegycsúcsra. Itt működött 1940-től a cserkészrepülőtér pilótaotthona, ma a Rotter Lajos-turistaház.

Rotter Lajosról maradt fenn az igaz történet, hogy valamikor a harmincas évek elején egy hosszú horgászbottal a kezében járta a budai hegyek lejtőit és hegygerinceket, és azt figyelte, hol hogyan libeg a különféle széljárások idején a horgászbot csúcsára kötött papírcsík. Rotter ezzel a módszerrel 1933-ban megtalálta, és fel is térképezte azt a vidéket, amit azóta is Európa egyik legjobb lejtővitorlázó terepének tartanak. Az uralkodó északnyugati szélben a hegyoldalakon keletkező feláramlás hosszan a levegőben tartja a motor nélküli repülőket. A hatóságok ugyan tiltották a hármashatárhegyi repülést, de Rotter Lajos 1933. december 26-án engedély nélkül is több mint egy órán át vitorlázott a nyereg felett. Ez jobb belátásra bírta a hatóságot is, az engedély megszületett, és 1934-ben felépülhetett az első hangár.

Az 1940-es avatóünnepségről a következő beszámoló maradt fenn: „Új otthont kapnak a vitorlázórepülők Hármashatárhegyen. A napfényes kora tavaszi vasárnap délelőtt feketéllettek a Hármashatárhegy útjai a tető felé kúszó autók és gyalogosok százaitól, fent pedig a friss szélben csattogó zászlók között a köves hegyoldalon, mint elfáradt hatalmas lepkék pihentek a karcsú vitorlázógépek, amelyek előtt egyenruhás cserkészek és repülők vontak sorfalat. (…) Pattogó indulók hangja mellett érkezik Horthy István, a Magyar Aero Szövetség elnöke, Varga József iparügyi miniszter, Bornemisza Géza és Kánya Kálmán volt miniszterek, báró Wlassics_Gyula, Lukács Béla, Antal István és Bonczos Miklós államtitkárok, Karafiáth Jenő főpolgármester. Megjelent Prém Lóránt, az OTT ügyvezető-alelnöke, vitéz Barabás Emil altábornagy, vitéz Tárczai-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Papp Antal, a Magyar Cserkész Szövetség országos elnöke, és a magyar repülés és közélet számos kiválósága. A fehéren és zölden csillogó új pilótaotthon előtti emelvényről először vitéz Ulrich Hugó, a Cserkész Szövetség társelnöke ismertette a hármashatárhegyi vitorlázórepülő-telep fejlődését, majd Horthy István mondott ünnepi beszédet, s avatta fel az új huszonkét személyes pilótaotthont és repülőhangárt. Alig hangzott el a vitorlázórepülők köszönete, amelyet Kemény Sándor pilótanövendék tolmácsolt, a felhőktől tarkított égbolton megjelent a budaörsi repülőtérről vontatásban érkező Pettendi János, aki egy M-22 típusú vitorlázógépen 150-200 kilométeres sebességgel ragyogó műrepülést mutatott be az indítódombra gyűlt közönségnek.Ezalatt az overallos repülők egymás után hozzák a starthelyre a cserkészrepülők, a Pamutipari SC, a Gamma-repülők és a repülőalap gépeit. Kihelyezik a vontató-kötelet, felcsattan a vezényszó, és hamarosan fehérleni kezd a pesthidegkúti hegyek völgykatlana a köröző, suhanó, ívelő gépmadaraktól, amelyek között feltűnik az első repülésre bocsátott „Meise"-féle egységes típusú olimpiai versenygép elkeskenyedő, hosszú sirályszárnya is. Laikus és hozzáértő pedig egyformán üti össze tapsra a kezét. Ez az a pillanat, amikor mindenki sajnálja, hogy nem lehet repülő, vagy fogadkozik, hogy holnap már nekilát a tanulásnak. Az erdőkből friss földszagot hoz a szél, az aranyozott szélű felhők között pedig emelkednek, buknak és keringenek a hófehér madarak még akkor is, amikor a lassan szétoszló közönség előtt már eltakarja őket a hegy.”

A cserkész repülés Magyarországon két vitorlázó géppel 1931-ben, a budaörsi repülőtéren kezdődött. 1933-ban a gödöllői dzsembori alkalmával már külön repülős altáborban táboroztak, és jelentős eredményeket értek el. A repülő altábor parancsnoka a kormányzó fia, Horthy István, a repülésvezető Ulbrich Hugó volt. Pár év alatt fejlődött ki a hazai cserkész repülőtér és hangár hálózat, 1944-re összesen 15 repülőtér lett a cserkészeké: Budapest-Hármashatár-hegy, Sopron, Pápa, Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Ózd, Diósgyőr, Gödöllő, Székesfehérvár, Szolnok, Miskolc, Debrecen, Szeged és Szentes. 1937-ben 27 vitorlázó géppel rendelkeztek, többet maguk a cserkészek építettek. A cserkész vitorlázó pilóták közül sokan szerezték meg az „A”, „B” vagy „C” vizsgát és a teljesítményrepülés jelvényét. Számos kimagasló eredményt értek el, pl. Rotter Lajos, Steff Tibor, Tatarek Béla, Doléviczény Ferenc, Sipos-Szabó Béla. A több világrekord repülés mellett talán legnagyobb teljesítmény volt Rotter Lajos előre bejelentett táv-cél repülése 1936-ban, a berlini olimpia alkalmával, „Nemere” vitorlázó gépével, a Berlin-Kiel útvonalon. A motoros cserkész-repülők közül Bisits Tibor és Bánhidi Antal a „Gerle 13” kétfedeles repülőgéppel 1933-ban körülrepülték a Földközi-tengert, majd még abban évben a Budapest–Helsinki–Anglia–Budapest utat tették meg. A II. világháború alatt a cserkészrepülés szünetelt, sokan a fronton, a légierőnél szolgáltak. 1948-ban természetesen a repülőterekkel együtt a még megmaradt repülőgépeket is elvették tőlük. Három évvel az újjáalakulás után, 1992-től folytatódhatott a repülőcserkész munka, elsősorban az esztergomi repülőtéren. Jelenleg nincs az MCSSZ-nek repülőcserkész szakága, viszont jelentős ismertségre tett szert egy győri repülőcserkészcsapat, akik nem részei a szövetségünknek.

A forrás ezen a linken érhető el. A forrás ezen a linken érhető el.

Cserkész kötődés

A cserkészrepülőtér pilótaotthonát 1940-ben adták át. A környéken pedig tucatnyi cserkészcsapat működik.

Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!

Egyéb leírás, tanácsok, linkek

A Hármashatár-hegyről egy órás úttal érhető el a cserkészeknek tulajdonított Nagy-Magyarország fenyves is, ennek koordinátái: 47.543386, 18.968568. Ha meg szeretnétek aludni a környéken, magában a Rotter Lajos-turistaházban is foglalható szállás, illetve a hegy lábánál találjátok a Bi-Pi villát. Az alábbi oldalon is találtok néhány tippet

Túra igazolása

A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.

Tanácsok a túra után

Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.

Kérdésed van?

Keresd a Trianon100 munkacsoportot:

Jó munkát! Jó túrázást!

A túracélpont a térképen