Célpont neve

A Delibláti-homokpuszta

Ország: Szerbia

Legközelebbi település: Deliblát és Fejértelep

GPS koordináta: 44.893675, 21.115523

Célpont leírás

A területen 1912-ben alapított természetvédelmi területet a magyar kormány, védelem alá helyezve „Európa apró homoksivatagát” közel háromszáz négyzetkilométeren. A terület ma az UNESCO Világörökség várólistása.

Akkoriban ezt az „Európai Szaharát” Európa egyetlen homoksivatagának mondták, ami a török korban, a fák kivágásával és az extenzív állattenyésztés révén alakult ki. A 18. századtól szőlő, gyümölcsösök és erdők telepítésével (fenyő és akác) igyekeztek művelés alá vonni. Az első telepeseket Mária Terézia telepítette be Németországból. Nevét a puszta a központi fekvésű, háromezer lakosú, egykor német többségű, 1910-ben és ma is szerb-román lakosságú településről, Deliblátról kapta. A futóhomok számára a végső kegyelemdöfést nem a beültetés, hanem a legeltetés visszaszorítása adta meg. Néhány évtized alatt a homokhoz alkalmazkodott egyszikűek, szárazságkedvelő csenkesz- és sásfajok visszafoglalták a területet, majd nyomukban feltűntek a fásszárúak is. Ma már ritka az a szakasz, ahol ne a Duna–Tisza-közén megszokott erdős-ligetes-dombos tájkép tárulna elénk.

Bár nyílt homokkal nem találkozunk, a különleges felszíni formák, a meredek dűnék, homokdombok, maradékgerincek és homokbuckák még ma is úgy sorakoznak, mint hajdan, és az ösvényen járva bakancsunk alól is úgy pöfög elő a homok, ahogy azt elvárjuk. Az átlagban 75 méter tengerszint feletti terület legmagasabb pontja a 195 méteres Fekete-domb. Finom szemcséjű homokjával még a jégkorszakban a Duna medréből fújta tele a területet a dél-kelet irányú Kossava-szél. A buckák között Monarchia korabeli fúrt kutak és tanyák bújnak meg, a tájat a puszta növényvilága színesíti: különböző fűfélék, liliomok, bazsarózsa stb. A homokos talajon a szőlőültetvényeket a filoxéra vész nem bántotta, ezeket ma is felfedezhetjük. A táj állatvilágának legjellegzetesebb szereplője a védett bánáti farkas.

A 310-es főútról közelíthető meg. Innen érhető el a tájegység közepe, ahol a parkoló autót is ott lehet hagyni. A dombos-homokos tájon GPS-szel érdemes körtúrát tenni. A biciklizés szerelmesei élvezhetik a tájat átszelő ÉK-DNY irányú homokos utakat, melyeken GPS-szel aligha tévedhetsz el.

Keressétek fel a terület szélén megbúvó, magyar többségű falucskát, Fejértelepet! A környező településeken nagyszerűen megfigyelhető a történelmi soknemzetiség együttélésének lenyomata, a kulturális sokszínűség sajátos „ízt” ad a tájnak. A homokvidéktől alig 15 km-re találjuk Székelykevét, az „utolsó színmagyar falut” a történelmi Magyarország területén: 1883-ban bukovinai székely családok költöztek ide, leszármazottaik még ma is jelentős többséget alkotnak. Vele nagyjából egy szélességi körön, a Duna partján pedig Sándoregyháza terül el, ez pedig egészen egyedülálló módon magyar-bolgár lakosságú falu.
<a

Cserkész kötődés

nincs

Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!

Egyéb leírás, tanácsok, linkek

Ha sivatagos hangulatra vágysz, kerüld el a tavaszi hónapokat, inkább augusztus-szeptemberben látogass el ide, ekkor meleg van, és már kisültek a homoki gyepek, a szalmasárga fű valóban a kietlenség illúziójával varázsol el.<a

Túra igazolása

A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.

Tanácsok a túra után

Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.

Kérdésed van?

Keresd a Trianon100 munkacsoportot:

Jó munkát! Jó túrázást!

A túracélpont a térképen