Trianon-programok
"...elszakíthatatlanul köt össze magyarságunk, kultúránk, és egy különleges kötelék ezen felül: a cserkészfogadalmunk."
Főoldal Programok Trianoni túracélpontok Határtalan barátság Módszertani ötletek Kapcsolat
"...elszakíthatatlanul köt össze magyarságunk, kultúránk, és egy különleges kötelék ezen felül: a cserkészfogadalmunk."
Főoldal Programok Trianoni túracélpontok Határtalan barátság Módszertani ötletek Kapcsolat
A debreceni csónakázótó partján 1932. október 5-én átadott, mesekönyvbe illő faházat „az utolsó szögig” a cserkészek építették fel. Mára sajnos nyoma sem maradt.
A debreceni cserkésztó és cserkészház
Ország: Magyaroroszág
Legközelebbi település:
GPS koordináta: 47.514741, 21.620255
Szükséges némi képzelőerő e túracélpont meglátogatásakor. GPS koordinátánk az egykori tó kellős közepére vezet, és ha érdekel, hogy a tó határai hol húzódtak – némi aerorégészkedéssel, a légifotók és a forrásnál látható link segítségével – pontosan meg tudod határozni, hogy hol is hullámzott ez a közel három hektáros tavacska, Debrecen pályaudvara és a gázvezeték között.
A szemfüles járókelőnek már az szöget üthet a fejébe, hogy mit keres itt a vágányoktól egy izmos kőhajításnyira a Csónak utca, Úszó utca és Tutaj utca… Mi ez a víz-mánia? Nem lett volna-e logikusabb Szemafor és Váltó utcáknak elkeresztelni Debrecen-Boldogfalvikert ezen kies promenádjait? S vajon milyen egylet emlékét őrzi az Egyletkert utca? Talán valamiféle vasutas egyletét?
A válasz természetesen a pár évtizeddel ezelőtt itt pezsgő evezősélettel magyarázható. Nem a semmiből jött létre, a tó helyén posványos gödrök nyúltak el, igazi szúnyogparadicsomként, és 1846-ban döntött úgy a város, hogy egyesíti ezeket a dágványokat, megfelelő mélységűre kotortatja ki, és sportolási, kirándulási célra fogja felhasználni a magas talajvíztől betöltött medret. Egyletből nem is egy alakult: a Korcsolyázó Egylet 1873-ban és a Csónakázó Egylet 1874-ben. A korcsolyázók egy kék-sárga zászlóval jelezték (Debrecen város zászlaja ma is ezeket a színeket viseli), amikor a jég már megbírta a korcsolyázókat, és seregleni kezdett ide a város apraja-nagyja.
A tó némileg vesztett területéből a századfordulón, bővítették a pályaudvart, és az egyletek is mintha veszítettek volna vonzerejükből. A város 1932-ben azzal a kikötéssel engedte jelképes összegért át a tavat a cserkészeknek, hogy ott nem csupán házat emelnek, de kerítést is, sőt vízinövényeket és gyümölcsfákat is ültetnek – egyszóval visszahozzák a debreceni csónakázótó aranykorára jellemző nyüzsgést és ápoltságot.
Sajnos a Csanak József műépítész, cserkésztiszt tervezte erdészlakszerű, tornyos pavilonnak, amelyben a cserkészek egyébként szállást is adtak némi bevételhez jutva, már híre pora nincs, és a tó helyén sem találunk egyebet, mint egy hosszan elnyúló rétet. De azért némi játékra alkalmas, és ha evezőst nem is, de futóversenyt épp lehet tartani rajta.
A forrás ezen a linken érhető el.
Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!
A cívis város számtalan látnivalóját meg sem kíséreljük itt felsorolni; de azt azért lelketekre kötjük, hogy a cserkésztó hűlt helyén túl legalább még egy dolgot nézzetek meg Debrecenben… Az alábbi oldalon is találtok néhány tippet
A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.
Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.
Keresd a Trianon100 munkacsoportot:
Jó munkát! Jó túrázást!
