Trianon-programok
"...elszakíthatatlanul köt össze magyarságunk, kultúránk, és egy különleges kötelék ezen felül: a cserkészfogadalmunk."
Főoldal Programok Trianoni túracélpontok Határtalan barátság Módszertani ötletek KapcsolatA Trianon-emlékművek többsége a két világháború között született. A kivételek egyike a 90. évfordulón felállított Trianon-kereszt, a „keresztre feszített Magyarország” gondolatának művészi bemutatása.
csepeli Trianon-kereszt
Ország: Magyaroroszág
Legközelebbi település: Csepel
GPS koordináta: 47.41967, 19.06904
A csepeli Béke téren, a Jézus Szíve-templom déli falánál áll az ország egyik Trianon-emlékműve, a 2010. június 4-én felavatott Trianon-kereszt, amely a békediktátum során szétszabdalt országot, elcsatolt részeit, és az ezekhez a területekhez kapcsolódó történelmi személyeket, eseményeket és helyszíneket mutatja be. „Hiszek Magyarország feltámadásában” – mondták el milliószor a két világháború között, a kereszten meghalt Krisztushoz hasonlítva az ártatlanul meghurcolt és szétszaggatott országot. Ennek az alapgondolatnak, és az Istennek felajánlott Magyarországnak XXI. századi megjelenítése ez az emlékmű.
Sötétbarnára pácolt, fából faragott, három méter magas kereszt képezi az alapot, amely Nagy-Magyarországot hordozza, közepén a Szent Koronával. Délen Hunyadi János, a nándorfehérvári győztes, egy megkonduló déli haranggal. A szlavón részeken a dédapjáról író Zrínyi Miklóst, a Tengermelléken, Fiuménál, a magyar kikötőben vitorláshajót látunk. A dunántúli részeken Szent István király áll, kezében apostoli kettőskereszt, az apostoli királyság szimbóluma, lábainál pedig a székesfehérvári koronázótemplom, kora egyik leghatalmasabb épülete, a királyi bazilika áll. Ez a négytornyos román templomtípus egyébként feltételezés, a pécsi székesegyházat állította helyre hasonló formában Henszlmann Imre, de 1020-ban valószínűleg csak keleten állt egy toronypár, a nyugati tornyokat később emelték. A Felvidék nyugati részein a pozsonyi várat, Batthyány Lajost, első alkotmányos miniszterelnökünket, majd Rákóczi Ferencet látjuk nyughelyével, a kassai dómmal. Figyeljük meg, ahogy a faragvány – helyesen – a ma Kárpátaljának nevezett országrészt is Csehszlovákia részeként tünteti fel. A Vereckei-hágó alatt, a Tiszántúlon Szabolcs vezér tekint komoran nyugatra, Erdélyben pedig egy székelykapu mögött egy szomorú asszony, talán épp Szilágyi Erzsébet temeti kezébe arcát, mögötte jellegzetes sasorrával fia, Mátyás, majd Koós Károly és Székelyföld keleti szegletében Bethlen Gábor fejedelem tűnik fel.Az emlékmű közakadozásból készült, Sárossy Tibor szobrászművész munkája. Kezdeményezője Németh Szilárd, a csepeli Fidesz akkori vezetője volt, aki Sólyom László köztársasági elnök felhívó szavai nyomán: „Szeressük egykori történelmi hazánkat, és állítsunk benne sok közös emlékpontot az itt élő népeknek” ám felállítására köztéren nem kapott engedélyt, így került a Trianon-kereszt a templom mellé, magánterületre. Egy éven át kicsinyített mása a templomban volt felállítva, végül Tarlós István jelenlétében leplezték le.
A kereszt felállításának szervezője Kispál György cst. atya, az MCSSZ korábbi vezetőtisztje volt.
Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!
Ha tömegközlekedéssel érkezel, a csepeli HÉV végállomásától 5 perc sétaút az emlékmű. Ha van egy órád, szép sétát tehetsz a csepeli Tamariska-dombon, rajta a keresztúttal, melynek északi oldalán áll a Tamariska-cserkészház.
A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.
Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.
Keresd a Trianon100 munkacsoportot:
Jó munkát! Jó túrázást!