Trianon-programok
"...elszakíthatatlanul köt össze magyarságunk, kultúránk, és egy különleges kötelék ezen felül: a cserkészfogadalmunk."
Főoldal Programok Trianoni túracélpontok Határtalan barátság Módszertani ötletek Kapcsolat
"...elszakíthatatlanul köt össze magyarságunk, kultúránk, és egy különleges kötelék ezen felül: a cserkészfogadalmunk."
Főoldal Programok Trianoni túracélpontok Határtalan barátság Módszertani ötletek Kapcsolat
„Akármikor jössz, itthon van az Isten…”
Aracsi pusztatemplom
Ország: Szerbia
Legközelebbi település: Törökbecse
GPS koordináta: 45.64391, 20.27237
A Erős a kísértés, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó magyar területek esetében leragadjunk az új- és legújabbkor eseményeinél, pedig mintegy félezer évig ez a táj Magyarország gazdag, kevéssé háborgatott vidéke volt. Az aracsi pusztatemplommal erre a középkori időszakra emlékszünk vissza.
Sajnos a történelem viharai jócskán megtépázták a kora-középkorra vonatkozó magyar oklevélanyagot, és ez különösen is igaz az alföldi, déli vármegyék, egyházmegyék esetében. Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy erről az impozáns templomromról úgyszólván semmit sem tudunk, amit ne az elmúlt évtizedek ásatásai és helyszíni kutatásai derítettek volna ki.
Látjuk, hogy egy későromán, háromhajós, bazilikális elrendezésű templom, talán valamikor 1180 és 1220 körül épülhetett, falait téglából húzták, pillérkötegeit a Tarcal-hegységből ideszállított fehér mészkőből faragták, padozata és díszítményei erdélyi vörös „márványból” – valójában tömör szerkezetű mészkőből készültek. A templomtól északra kolostorépület maradványait találták a régészek, de nem tudjuk ki alapította, és hogy melyik szerzetesközösség, esetleg társaskáptalan népesítette be. Középkori nevét sem ismerjük a helynek, így azt sem, hogy készült-e scriptoriumában ma is meglévő oklevél vagy kódex. Feltételezhető, hogy a tatárjárás megtépázta, de utána a kolostor és templom újra benépesült, és végleg csak a XVI. század első negyedében, a török térnyerésével néptelenedett el, a vidék falvaival együtt. A XVIII. században, amikor a Délvidéket a Habsburg Birodalom minden szegletéből idehívott családokkal népesítették újra, mint oly sok kőszegény vidéken, az elhagyott templom itt is a szegény emberek kőbányájaként szolgált, ám minthogy szerencsére nem állt mellette közvetlenül település, az aracsi pusztatemplom „olvadása” lassabb volt, mint más középkori templomoké, például a Balaton déli oldalán álló somogyvári bencés apátságé.
A romtemplom egy aprócska ligetben, szántóföldek között áll ma, állagromlásának megelőzésére számos intézkedés történt, így remélhetjük, hogy még jó darabig járhatunk csodálatára.
Ha a templom építési idejére vonatkozó vitába szeretnél bepillantani, keress rá az „Aracsi templomrom kutatásának régi és új eredményei” kifejezésre!
Nincs
Kérlek jelezd számunkra, ha ismersz bármilyen cserkész vonatkozású érdekességet, legendát a helyszínnel kapcsolatosan!
Az pusztatemplomhoz vezet út, még ha nem is aszfaltozott. Azt javasoljuk, hogy fűzzétek fel egy túrára a templomot és a tőle 4 km-re nyugatra elterülő sóskopói, azaz a Kopova-holtág helyén képződött szikes tavat, amely a vajdasági időszakosan kiszáradó szikes tavak közül talán a legismertebb és természetvédelmi terület! Lehetőleg ne egy felhőtlen, rekkenő nyári napot válasszatok a túrára, mert ezen az úton bizony kevés árnyékban lesz részetek!.
A túra Facebook albumába másold fel az ott készített képet, írd meg az élményeidet. Ezen kívül ne felejtsd el kitölteni az igazoló űrlapot.
Amennyiben tanácsod lenne a túrával kapcsolatban, kérlek jelezd a Facebook csoportban, hogy azok is értesüljenek róla, akik még nem jártak arra.
Keresd a Trianon100 munkacsoportot:
Jó munkát! Jó túrázást!
